2014. május 18., vasárnap

Night in New York [TaeKey] [OneShot] [+18]



Mi lesz abból, ha a Szöuli élethez szokott fiatalok nyaralásuk alatt az Államokban kötnek ki?
Természetesen belevetik magukat a New York-i éjszakába!
Ez történt azzal a négy sráccal is, akik miután megérkeztek a világ másik végéről, pihenés gyanánt nekiindultak a nyüzsgő éjszakai életbe, végül pedig egy klubban kötöttek ki, azzal az elhatározással, hogy az este leisszák magukat a sárga földig.

*

- Gyerekek! Igyunk arra, hogy itt vagyunk, és persze rám! - emelte magasba a poharát Jonghyun vigyorogva.
- Miért is kéne rád innunk? - nézett rá a mellette ülő.
- Azért Taemin-ah, mert az én ötletem volt, hogy jöjjünk ide!
- Hyung... Ezt igazából Minho hyung találta ki.
- Mi? Nem, nem. Nem tudom, mit mondott ez a béka, de ez biztosan az én fejemből pattant ki! - veregette meg a másik oldalán ücsörgő barátja vállát.
- Azt hiszem, ez inkább Heechul hyung érdeme. - szólalt meg a legmagasabb - Ő ajánlotta.
- Szerintem csak meg akart tőlünk szabadulni. - kuncogott a pohara peremére Taemin mielőtt belekortyolt a sörébe.
- A legutóbbi házibulid után ne csodáld! A ház reggelre felismerhetetlen volt, és valaki eltörte a kedvenc vázáját is. - magyarázta Minho - A vázát ami...
- ... Egyenesen az egyik legnagyobb mester kezei közül került ki, egyedien festve, és csak pár darab létezik belőle az egész világon. - vette át a szót Jonghyun, hyungja hangját utánozva, erősen gesztikulálva ezzel elérve, hogy a másik három az asztalt verve fetrengjen a röhögéstől.
- Ahhoz képest, egész olcsón láttam a kínai piacon a táncstúdióval szemben. - mondta Taemin, mikor már képes volt normális hangokat kiadni.
- Én is. Gondolkodtam is, hogy veszek neki a születésnapjára. A boltos ajhumma szinte már fizetett volna, hogy megvegyem. - közölte Minho.
- Gonosz vagy, hyung. - vigyorgott rá Taemin, mielőtt észrevette, hogy megjöttek az italaik.
- Na, akkor igyunk! - nyúlt Jonghyun a vodkás üveg után, hogy azzal a lendülettel neki is álljon poharakba önteni.
- Én is kérek! - szólalt meg az addig csendben figyelő szőkeség.
- Minki-ah, neked nem kéne innod. - szólt rá Minho.
- Miért? - meresztett kiskutya szemeket a maknae - Taemin hyung is iszik!
Vádlóan mutogatott a már poharáért nyúló Taeminre.
- Mert én idősebb vagyok, Ren.
- Csak két évvel! - durcázott tovább a legkisebb.
- Az a két év is sokat számít. Jövőre ihatsz, ha betöltötted a huszat. - mondta Minho.
- De hyuuung! - próbálkozott megint, minden aegyoját bevetve, remélve, hogy ez hat majd a kőszívű békára.
- Hát...
- Jaj, srácok ne rontsuk el az estéjét! Ha inni akar, hadd igyon, már nagykorú! - szólt bele a dínó is, aki még mindig szorgalmasan töltögette fel a poharakat.
- Rendben. - egyezett bele a maradék kettő, mire Ren arcán egy győzedelmes vigyor jelent meg.
- Egyébként, hyung... - kezdte óvatosan Taemin Jonghyunt figyelve - Miért kell ez? - kérdezte a már az egész asztalt elborító, különböző italokkal teli poharakra utalva.
- Így később már nem kell tölteni. - magyarázta egy percre se levéve szemét az aktuálisan tequilával töltődő pohárról.
A másik három megrökönyödve nézett össze az asztal fölött, majd néma egyetértésben inkább ráhagyták.
- Hé, fiúk... - nézett fel az önjelölt csapos - Játszunk!

*

Eközben a klub másik végében...

- Mi a fenét csinálsz már Kevin? Ülj le a seggedre!
- De hyung, mikor jön már Key? - ült le végre, miután fél órát ugrált fel-alá az asztaluk körül, amitől Onew már kezdett szédülni.
- Azt mondta, hogy öt perc és itt van.
- Igen, fél órája! - mondta a fiatalabb, készülve, hogy újra felálljon és előröl kezdje a járkálást, de Onew gyorsan vissza is rántotta ülő helyzetébe.
- Nyugodj már le, mindjárt jön.
- De ha nem ér ide, akkor hogy...
- Hé! Bocs a késésért srácok. A főnököm... - ült le a szőke díva kifulladva az asztalhoz.
- Semmi gond, megvártunk. - mutatott mosolyogva a még teli üvegekre Onew.
- Ömm... Hyung...? - nézett érdeklődve Key, mire a legidősebbnek feltűnt, hogy fél keze még mindig Kevin száját tapasztja be.
- Bocs. - húzódott el - Túl sokat beszélt, ismered...
- És ezért úgy döntöttél, megfojtod? - kuncogott.
- Tudtam, hogy mindig el akart tenni láb alól! - kapcsolódott be Kevin is miután felszabadult a szája.
- Sajnálatos módon törvénybe ütközik... - morogta Onew már egy üveget nyitogatva.
- YAH! - csapott a vállára sértődötten Kevin.
- Istenem, mint egy idős házaspár... - jegyezte meg Key, mire a másik kettőnek torkán akadt az egymásra irányuló, épp kitörni készülő szitok és elvörösödve húzódtak távolabb.
- Na és, mit is ünneplünk? - kérdezte Key.
- Azt, hogy... péntek van...? - fordult felé Kevin.
- Szóval, csak spontán matt részegre isszuk magunkat?
- Igen! - kiáltottak fel egyszerre, majd neki is álltak az üvegek kiürítésének
- Hát... Az előző hetemre visszatekintve, nincs kifogásom. - bólintott Key, mielőtt kikapta Onew kezéből az egyik kinyitott üveget, hogy öntsön magának.
- Miért, mi volt a héten? - kérdezte Kevin, próbálva nem túl kíváncsinak tűnni.
- Hm... A főnököm kikészít, az anyám folyamatosan nyaggat, az exem hívogat, hogy fogadjam vissza, közben pedig minden pasi szemét disznó. Ezt bizonyítja a hétfő óta elszenvedett három randim is, amit inkább nem ecsetelnék...
Key teljesen beleveszett a poharába, amíg a másik kettő idegesen nézett össze az asztal fölött, aztán ők is csatlakoztak a szőkéhez, hogy eltüntessék az összes környékükön található alkoholt.
Egy-két pohárral később, Key kedélyállapota határozottan javulni látszott. Bár a másik kettő tudta, hogy messze van még attól, hogy bármennyire is lerészegedjen, mégis úgy döntöttek, ennyi épp elég volt neki.
- Te, Key... - tette kezét barátja vállára Kevin, hogy magára vonja a figyelmét.
- Mi az?
- Emlékszel, arra a fogadásra? - mivel a másik arca teljes értetlenséget mutatott, tovább folytatta - Mikor azt mondtad, hogy nem tudom elcsábítani azt a pasit, akit kiválasztasz... - Key szemében megcsillant a felismerés.
- Nem is tudtad! - vigyorodott el.
- Nem azért, de el tudtam volna ha... áu! - állt meg, ahogy Onew lábon rúgta az asztal alatt.
- Az igazság fáj, Kevin. - nézett fel poharából a legidősebb, mire Kevin küldött felé egy gyilkos pillantást, majd visszafordult szőke barátjához.
- Akkor azt mondtad, hogy te bárkit el tudnál csábítani.
Key bólintott.
- Hát, ez a tökéletes alkalom, hogy ezt bizonyítsd!
- Mi van? - kapta fel a fejét Key.
- Kiválasztok valakit, te pedig elcsavarod a fejét. - magyarázta tovább Kevin - Ha nem tudod... akkor nekem adod a bőrdzsekit!
- Melyiket?! - kérdezte Key a legrosszabbtól tartva.
- A rózsaszínűt, amit még Párizsban vettél. - vigyorgott gonoszan Kevin.
- Neeem! - sikított fel Key, segélykérő pillantást vetve Onewra, aki csak megvonta a vállát. Áruló...
- De bizony. - szólalt meg megint Kevin.
- Soha! - állt ellen továbbra is.
- De Key...
- Nem!
- Hát... Megértem, nagyon szereted azt a dzsekit... És mivel valószínűleg úgyse nyernél... - játszotta ki Kevin Key legnagyobb gyengeségét, mire a díva dacosan fordult szembe vele.
- Mit értesz azalatt, hogy úgyse nyernék? - kérdezte összeszűkülő szemekkel.
- Nézd, nem mindenki meleg, és nem mindenkinek jössz be... - vont vállat ártatlanul - Érthető, ha berezeltél...
- Tessék?! - háborodott fel Key - Én nem... rezelek be, Kevin.
- Ó. Értem. Hát akkor...? - fordult oda ártatlanul pislogva.
- Válassz egy pasit! Éjfélre oda lesz értem!
- Hm... - gondolkozott Kevin, miközben az asztalokat méregette - Mit szólnál... Nem...
- Na, csak válassz egyet! - türelmetlenkedett Key.
- Ő! - mutatott a klub másik felén lévő asztal felé.
- Az nem csaj? - hunyorgott Key, hogy jobban ki tudja venni az asztalnál ücsörgőt.
- Nem a szőke! Az aki háttal ül.
Key hitetlenkedve fordult hátra.
- Még csak nem is láttad az arcát, de rám sózod?!
- Őőő... Az előbb megfordult, akkor láttam...
- Hm... Hát jó. - Mindent a dzsekim védelmében!
- Na, menni fog? - kérdezte Kevin, mikor Key még két perccel később is csak egy helyben ült.
- Naná! - pattant fel, és elindult a kiszemelt asztalhoz.
- Szép volt. - vigyorgott Onew Kevinre, aki idegesen fújta ki a levegőt.
- Azt hittem, megöl... - mondta, Onewból pedig kitört a nevetés.
- Az még hátra van. - kuncogott, mielőtt félretette a poharát.

*

- Aish! Már megint? - nyögött fel Minho, mikor sorozatban harmadszor vesztett, majd már nyúlt is az asztal felé, hogy büntetésből felhajtson még egy pohárral.
- Na, most ki jön...? - nézett körbe Jonghyun, majd érezve, hogy Minho oldalba böki, azonnal fordult a másik dongsaengje felé - Taemin!
- Én? - nézett fel meglepetten - De hát, az előbb voltam...
- Nem baj, akkor is te jössz!
- Igen, Taemin. Mentsd meg Minkit legalább egy pohártól. - szólt közbe Minho is.
- Hé! Én bőven bírom még. - háborodott fel a szőke - De... átengedem neked, hyung.
- Rendben... - egyezett bele Taemin, barátai viselkedését az alkohol számlájára írva.
- Na. Hmm... Ez most legyen más. - gondolkozott látványosan Jonghyun.
- Hogy érted?
- Fogadjunk! - vigyorodott el a dínó.
- Milyen fogadás? - kérdezte már kicsit aggódva Taemin.
- Mondjuk, kiválasztunk neked valakit a teremben, neked pedig el kell csábítanod.
- Mi? Ez meg miféle játék? - rökönyödött meg.
- Ha sikerül, egy hónapig csináljuk helyetted a házimunkát. - közölte Jonghyun, mire a másik kettő sokkosan fordult felé.
- Csináljuk?! - kérdezték egyszerre.
Jonghyun figyelmeztetően pillantott rájuk.
- Igen, csináljuk. - mondta nyomatékosan, mire azok morogva visszavonulót fújtak.
- És ha nem sikerül? - kérdezte Taemin még mindig furcsán méregetve a morgó párost.
- Akkor... Te veszed a jegyeket a következő koncertre. Na?
- Hát... oké. - egyezett bele vonakodva Tae, mivel tudta, ha nem vállalja be, élete végéig hallgathatja majd.
- Helyes! - vigyorgott Jonghyun, már a klubot kémlelve - Fiúk, mit gondoltok arról? - fordult Minho és Ren felé.
- Tökéletes! - szólaltak meg kórusban.
- Ki? - kérdezte Taemin.
- Ott, annál az asztalnál. - mutatott Minho a terem túloldala felé, mire Taemin érdeklődve fordult meg.
- Szőke haj, bőrdzseki, rózsaszín nadrág. - magyarázta tovább Ren, hogy végre Taemin is megtalálja.
Mikor ez megtörtént, újra visszafordult, és szembetalálta magát barátai szadista vigyoraival.
- De hát, mi van, ha nem meleg?
- Az bukta. - vont vállat Jonghyun.
- Megoldod. - vágta rá Minho.
- Ti, meg a beteg játékaitok... - állt fel morogva, hogy elinduljon a kiszemelt felé, majd mikor megfordul, meglepve tapasztalja, hogy az a terem közepén jár, és felé tart.

*

Ó, a francba.
Key épp csak eljutott a táncparkett feléig, mikor célpontja felállt a helyéről, és egyenesen felé fordult. A díva egy pillanatra megfagyott, mikor meglátta, és hirtelen nem is érezte olyan rossz dolognak, hogy őt kell elcsábítania. Ennek ellenére, mielőtt meggondolhatta volna magát, éles jobb kanyarral a bárpulthoz igyekezett.
Mikor ott megállt, mélyeket lélegezve próbálta összeszedni magát. Nem értette, miért fordult el, hiszen az lenne a cél, hogy a közelébe kerüljön, nem?
Ezen gondolkodott, miközben rendelt magának egy sört, csak, hogy legyen mivel elterelni a figyelmét.
Épp csak megkapta a poharát, mikor valaki megállt mellette.
- Szia!
Key oldalra nézett és kis híján elhajította a poharat.
- Szia... - köszönt vissza félénken a fiúnak, akire elvileg épp rá kellene másznia.
Key tüzetesen végignézte. Közelről megnézve még kevésbé bánta volna, ha már túl vannak bemutatkozáson...
A srác majdnem egymagas volt vele, fekete haja mellett porcelán-fehér bőre szinte világított a neonfényben úszó helyiségben. Fekete bőrnadrág volt rajta, egyszerű fehér inggel, fölötte fekete-fehér dzseki.
Nagy nehezen ismét a másik arcára irányította figyelmét, aki még mindig őt nézte, láthatóan észrevéve a díva előbbi tevékenységét, ezen önelégülten elvigyorodva.
- Mit akarsz? - kérdezte Key kissé gorombán. Utálta, hogy a fiú rajtakapta, hogy megbámulja. Kim Kibum, soha nem bámul meg senkit, Őt bámulják meg!
- Csak megláttalak, és eszembe jutott, hogy beszélgethetnénk. - mosolygott még mindig. - Úgy látom, te is ázsiai vagy, igaz?
- Koreai. - vágta rá Key.
- Tényleg? Én is. - lelkesedett a másik - Mit csinálsz itt? - váltott rögtön nyelvet, hogy csak ők értsék.
- Iszom. - motyogta Key és beleivott a sörébe.
- Úgy értem, Amerikában.
- Dolgozom. Itt élek. - nézett végre rá a másikra - És te? Hogy kerülsz ide?
- Nyaralok. Pár haverral jöttünk. - intett az asztaluk felé.
- Akkor nem kéne inkább őket boldogítanod?
- Te jobb társaságnak tűnsz. - mosolyodott el, Key pedig zavartan szakította el pillantását azoktól a kívánatos ajkaktól - Egyébként, Taemin vagyok. - nyújtott kezet.
- Kibum, de hívj  Key-nek... - rázta meg Taemin kezét, majd úgy rántotta vissza a sajátját, mintha a fiú megégette volna. Nos, valójában hasonlóan is érzett...
- Nekem a Kibum jobban tetszik. -  vigyorodott el Taemin.
- De én azt mondtam, hívj Key-nek.
- De én nem akarlak. - vigyorgott még mindig, amíg Key vérnyomása egyre csak emelkedett.
- De én azt akarom! - fordult teljesen felé, díva módba váltva.
- Elfogyott a söröd... - mondta Taemin, mit se törődve Key előző mondatával - Kérsz még?
- Ha továbbra is a közelemben akarsz maradni, valami erősebb kell.
Amíg Taemin odafordult a csaposhoz, Key kihasználva a beszélgetésben beállt szünetet, megpróbálta kiszúrni barátait a terem közepén táncoló tömegen keresztül. Még mindig a nyakát nyújtogatta, mikor Taemin visszaállt mellé, és letett egy poharat elé a pultra.
- Parancsolj.
- Pina colada? - nézett fel a mellette állóra - Miért pont pina colada?
- Nem is tudom. - kezdte Taemin, miközben figyelte, ahogy a szőke beleiszik a koktélba - Illik hozzád... Cica...
Key értetlenül kapta fel a fejét, majd tekintete visszatért a tejfehér italára.
- Nem vagyok Cica! - háborodott fel, érezve, hogy az arcába szökik vér.
- Pedig olyan vagy, mint egy cica... - méregette Taemin, majd féloldalasan elmosolyodott, mielőtt újra megszólalt - Az én Cicám.
Key ekkor biztos volt benne, hogy az arca - a hasonlat kedvéért - a kezében tartott koktéltól eltérően, leginkább egy pohár bloody mary-hez lehet hasonló.
Felkapta a poharat a pultról és elindult a táncparkett felé.
- Hová mész? - kérdezte Taemin, láthatóan jól szórakozva a díva zavarán.
- Mindjárt jövök... - közölte Key rá se nézve, mielőtt átverekedte magát a tömegen, hogy eljusson az asztalukhoz.
- Na, mi az? - nézett fel rá Kevin, ahogy levágódott mellé.
- Jól vagy? - kérdezte aggódva Onew - Tök vörös a fejed.
- Ez... Ez a pasi... - csak ennyit tudott kinyögni a másik kettő kérdő tekintete ellenére.
- Pina colada? - vette észre Kevin a kezében tartott poharat - Mióta iszol te pina coladat?
- Mióta vagyok Cica...? - motyogta Key inkább magának, de épp elég hangos volt, hogy a többiek is meghallják és kitörjön belőlük a röhögés.
- Sok neked a srác? - kérdezte Onew, közben próbálva felkaparni a még mindig fulladozó Kevint az asztallapról.
- Kikészít! - mondta Key, észre sem véve, hogy mennyire eltérően viselkedik szokásos díva önmagától.
- Van már fél órája, hogy fogadtatok? - kuncogott Onew.
- Ez nem vicces!
- Ó, dehogynem, Key. - vigyorgott a legidősebb - A Mindenható Kim Kibumnak végre valaki letöri a szarvát?
- Nem! Nem fog ki rajtam. Te meg végképp nem! - mutatott Kevinre - Nem kapod meg a dzsekim!
- Ha te mondod... - mondta Kevin még mindig a levegővétellel küzdve.
Key bosszúsan pattant fel az asztaltól, otthagyva vihogó barátait.
A bárpulthoz érve látta, hogy Taemin még mindig ugyanott áll, ahol hagyta.
- Te még mindig itt vagy?

*

Mikor Key elindult vissza a barátaihoz, Taemin kuncogva nézett utána. Határozottan szórakoztatta, hogy zavarba tudja hozni.
Kihasználva a lehetőséget, alaposan megnézte magának a távolodó alakot, különös tekintettel annak hátsófelére. Jonghyun hyung most az egyszer jól választott...
Egész addig figyelte, amíg el nem tűnt a táncolók között. Mikor végül már akárhogy is próbált feljebb mászni a pulton, már a szőke feje búbját se látta, megszólalt a mobilja.
Gyorsan előkotorta a zsebéből, hogy megnézze az üzenetet.

Feladó : Dínó-hyung
Na, hogy megy? Ui.: Minki kényszerített az üzenet megírására, nekem semmi közöm hozzá.

Taemin fejcsóválva pötyögte be a választ. Ne piszkáljatok!
Fél percet se kellett várnia, már meg is érkezett a következő sms.

Megzavartunk valamit? Nem mondod, hogy már a korhatáros résznél jártok?! Te állat!!!

Már épp elgondolkodott rajta, hogy visszamegy az asztalhoz, drága hyungja fejére borítani egy jó adagot a kedvenc vodkájából, ám ezt a gondolatot azonnal ki is verte a fejéből, mikor meglátta a felé közeledő Kibumot.
Hagyjatok békén! Írta még gyorsan, mielőtt elsuvasztotta a mobilt a zsebe legmélyére.
- Te még mindig itt vagy? - állt meg előtte a szőke.
- Megvártalak. - fordult mosolyogva felé.
- Miből gondoltad, hogy visszajövök? - kérdezte Key.
- Reménykedtem... - vont vállat, amíg jobban szemügyre vette a díva hosszú lábait is.
- Itt fogunk ácsorogni egész éjjel? - bosszankodott a másik.
- Üljünk le! - indult Taemin a klub egyik sarka felé, ahol kicsit elzártabb helyen pár fotel és egy kanapé állt a vendégek szolgálatára.
Lehuppant a kanapéra, majd figyelte, ahogy Key is ezt teszi, de a lehető legtávolabb tőle.
- Na, ne legyél már ilyen. - csúszott közelebb hozzá és átölelte a derekát.
- Ne nyúlj hozzám! - igyekezett lerázni Taemin karját.
- Ugyan már! Gyere! - húzta közel magához Kibumot, és ezúttal esélye sem volt elmenekülni. - Tudod... Nem vagy túl beszédes. - fordult oda Key-hez, aki vagy öt perce meg se szólalt, csak kitartóan szuggerálta a poharát.
- Miért kéne neked bármit mondanom? - szakította el végre tekintetét a koktélról.
- Valamiért csak itt ülsz mellettem...
Erre Kibum kicsit elgondolkozott, majd ravasz mosollyal letette a poharat az asztalra és felállt.
- Tudsz táncolni? - vigyorodott el, majd választ se várva elindult a terem közepén táncoló tömeg felé.
Taemin pár másodpercig elbűvölten figyelte a díva kecses mozgását, mielőtt nagyot nyelve felállt, hogy kövesse.
Mikor utolérte, Kibum már elmélyülten ringatózott a zenére, egy-egy csábító pillantást lövellve közben felé.
A körülötte táncolók ugyanezzel a tekintettel méregették Key-t, nem csak a nők, a férfiak is. Talán még ők is voltak többségben.
Mi a francot bámulják az ÉN Cicámat?!
Hogy eloszlassa a féltékenységet, ami egyre inkább elhatalmasodott rajta, - persze ezt a világért be nem ismerte volna - gyorsan odaállt a díva mögé, karjaival átölelve a derekát, szorosan magához húzva.
Ő pár percig még szótlanul tűrte, vele együtt mozgott a dübörgő zenére, majd kibontakozott a másik öleléséből és kihívóan fordult felé.
- Szóval, hogy is táncolsz?

*

Mint rá kellet jönnie, ez volt a lehető legrosszabb dolog amit tehetett.
Tervei szerint, Taemint épp le kellene nyűgöznie a tánctudásával, amivel eddig mindenkit lesöpört a pályáról, és a pasik a lábai előtt hevertek egyetlen mozdulatától is.
Erre most itt áll csorgó nyállal, kosárlabda méretű szemeket meresztve, miközben figyeli ahogy estéje megrontója a zenébe teljesen belemerülve táncol előtte.
Mit táncol? Ez nem tánc, ez... ez... ez nem is ember!
Nem tudta, mennyi idő telt el, mialatt áhítattal bámulta a másik minden mozdulatát, mielőtt újra találkozott a tekintetük.
Gyorsan rendezte az arcvonásait, de Taemin még így is észrevette. Újra megjelent az önelégült vigyora, Key pedig képzeletben ismét pofonvágta magát és gyorsan sarkon fordult. Nem jutott messzire, a derekát körbefonó karok ismét megállították.
- Na? Mit szólsz? - suttogta a fülébe Taemin.
- Elmegy... - vont vállat, mielőtt szembefordult a másikkal.
- Úgy láttam, mintha tetszett volna. - vigyorgott továbbra is.
- Nem láttál rendesen az egodtól.
- Arra célzol, hogy nagyképű vagyok?
- Csak rád kell nézni.
- Ez nem nagyképűség... Csak egészséges önbizalom. - tért vissza Taemin vigyora az előbbi elbizonytalanodás után.
- Hogyne. - forgatta a szemét Kibum - Ha szükséged van még a kezedre, sürgősen bizalmaskodd feljebb... - utalt Taemin jobb kezére, ami már a farzsebe táján tartott felfedező utat.
Ám a másik csak még inkább vigyorgott, ahogy bal keze is követte a másikat, így közelebb húzva a dívát, ezzel egy kisebb nyögést előcsalva belőle.
- Problémák vannak az együttműködéssel az agyad és a szád között. Az ellenkezőjét mondod annak, amit akarsz. - szorított a fogásán.
- Pontosan tudom, mit mondok... - fojtott el egy újabb nyögést - És semmi baj a számmal...
- Tényleg? - húzta fel kíváncsian a szemöldökét Taemin, majd közelebb hajolt - Bizonyítsd be! - suttogta a díva ajkaira, aki fél másodperccel később már éhesen kapott az övéihez.
Fogalma sem volt, mi vitte rá, hogy ilyen könnyen beadja a derekát. Normál esetben még húzta volna, hogy a végén Taemin térden állva könyörögjön neki, hadd érintse meg...
De jelenleg épp fordítva történt. Mindent megtett volna azért, hogy a fiút minél közelebb érezhesse magához. Karjait a nyaka köré tekerte, hogy közelebb húzva elmélyítse a csókot.
Közben a másik kezei lassan becsúsztak a pólója alá, még inkább elűzve józan eszének maradékát is, és már azt sem bánta volna, ha ott, a táncparkett közepén kapja meg amit akar, csak megkapja.
Már épp készült követni a másik példáját, kezét lassan csúsztatva annak inge alá, mikor a szám véget ért, Taemin pedig elhúzódott tőle.
- Elfáradtam, üljünk vissza! - mosolygott, mintha mi sem történt volna, és elindult vissza a kanapé felé.
Kibum lesokkolódva bámult utána. Mi a jó fene baja van ennek...?
Mikor végre sikerült összeszednie magát, szitkozódva totyogott ő is vissza a helyére, próbálva figyelmen kívül hagyni az egyre szűkebb nadrágját.
Duzzogva huppant le a másik mellé, és nyúlt a poharáért, abban a reményben, hogy az itallal lehűtheti magát, közben gyilkos pillantást vetett a mellette ülőre. A szívószálat félrelökve nagyot kortyolt a koktélból, szeme sarkából figyelve, ahogy Taemin tekintete a nyakára tapadva figyeli minden rezzenését.

*

Taemin szórakozottan sétált vissza a kanapéhoz, maga mögött hagyva a sokkos állapotban lévő Kibumot. Egyre jobban élvezte, hogy piszkálhatja.
Mikor visszaérve helyet foglalt, már Key is elindult utána magában motyogva, láthatóan dühtől vöröslő arccal. Taemin kuncogva figyelte, ahogy a díva elviharzik mellette, visszahuppan a kanapéra, aztán dühösen felkapja az italát. Még ránézett egyszer, mielőtt szájához emelte a poharat.
Azt a tekintetet bármelyik sorozatgyilkos megirigyelhette volna, Taemin mégis aranyosnak találta, ahogy így nézett rá.
Most meg kellett volna ijednem? Másnál talán működik, Cicám, de rám hiába meresztgeted a karmaid...
A mosolya mégis elhalványodott, mikor tekintete megakadt a másik nyakán. Elmélyülten figyelte a díva ivás közben mozgó izmait. Öntudatlanul is megnyalta a száját, mielőtt észrevette, hogy Kibum a pohár pereme fölött figyeli.
Azonnal összeszedte magát, de már késő volt, gonosz mosoly jelent meg Key még mindig a pohár szélére tapadó ajkain.
Egy pont oda.
Ahogy a díva letette a poharat, ismét felé fordult, még mindig önelégült mosollyal.
Taeminnek nem sokat kellett várnia, hogy visszaszerezhesse az előnyét. Közelebb csúszott a másikhoz, majd jobb kezét felemelve, hüvelykujjával letörölte a szája szélén maradt koktélt, közben végigsimítva az állán, ezzel visszahozva Key arcára az érett paradicsom árnyalatot.
Elmosolyodva emelte saját szájához az ujját, hogy lenyalja az édes folyadékot, közben le nem véve szemét az előtte ülőről. Kibum csillogó szemei követték ezt a mozdulatát, figyelve, ahogy ujja a szájához ér.
- Tudod, ha nem láttam volna, hogy mit iszol, a talán félreértetem volna, mi van az arcodon... - szólalt meg Taemin és átölelte Key derekát.
Kibum nagyot nyelve kapta el tekintetét a másik ajkairól, hogy a szemébe nézhessen. Taeminnek se kellett több, ahogy találkozott a pillantásuk, éhesen mart a díva ajkaira.
Ő sem ellenkezett, bal karjával átfogta a másik nyakát, jobb kezében még mindig a koktélt szorongatva.
Nem törődve semmivel falták egymást a klub eldugott sarkában, egyre inkább belemerülve a csókba.
Taemin fél keze még mindig átfogta Kibum derekát, míg a másik a combját kezdte simogatni, lassan araszolva egyre feljebb. Végül megállapodott a csípőjén, majd egy mozdulattal az ölébe rántotta a másikat.
Kibum Taemin nyaka köré csavarta mindkét kezét, közben vigyázva, nehogy kiöntse az italát.  Teljesen hozzásimult a fiúhoz, egy pillanatra sem elszakadva tőle.
Pár perc után elváltak ajkaik, Taemin szája pedig lejjebb vándorolt a díva nyakára. Lassan kezdte csókolgatni, hallgatva Kibum zihálását. Még óvatosan beleharapott a bőrébe mielőtt elhúzódott, Kibum pedig levegő után kapkodva kereste a másik tekintetét.
- Itt vannak... privát szobák. - motyogta, majd le is mászott Taeminről, hogy maga után húzhassa a klub hátsó felébe.
Kibum befordult egy eldugott ajtóhoz, ami egy hosszú folyosóra nyílt. Mialatt végigmentek rajta, elhaladtak néhány egymásba gabalyodott, csókolózó pár mellett, akik annyira belemerültek egymásba, hogy fel sem tűnt nekik, mikor Key kicsit arrébb lökte őket, hogy rendesen elférjenek.
Mire észbe kapott, Taemin már egy harmadik folyosón találta magát. Minkét oldalt ajtók sorakoztak a vörös falon, amik mögül félreérthetetlen hangok szűrődtek ki, ahogy elmentek mellettük.
Key végül megállt a folyosó legvégén, egy résnyire nyitott ajtó előtt, aminek kilincsén ott árválkodott a kulcsa. Gyorsan lekapta és belökte az ajtót Taemint maga után rántva.

*

Kibumnak pislogni sem volt ideje, már az ajtónak préselve találta magát, ami hangos csattanással csapódott be a súlyától. Taemin azonnal tépni kezdte az ajkait, közben ráfordítva a zárat.
A díva sem maradt tétlen, kezei utat találtak a fiú inge alá, úgy kezdte simogatni az izmos hátat, majd egy gyors mozdulattal lehúzta a ruhát, hogy végre megcsodálhassa a másik felsőtestét.
Ajkaik találkoztak egy újabb csókra, miközben Taemin átkarolta Key derekát, így kezdve araszolni a sejtelmes fényben úszó szoba közepén található hatalmas franciaágy felé.
Ahogy térdei találkoztak a bútor szélével, Kibum taszított egyet rajta, minek következtében elterült a vörös selyemmel borított matracon. Elbűvölve figyelte, ahogy a szőke fiú saját pólójától is megszabadul, majd fölé mászva kezdi végigcsókolni szabad bőrfelületének minden négyzetcentijét, miközben kezei már az övcsatját igyekeztek eltávolítani.
- Hogyaza...
Taemin a helyzetük ellenére is elvigyorodott, mikor meghallotta a másik szitkozódását. Ma este nem készült ilyesmire, így eszébe nem jutott, hogy ne a legmakacsabb zipzárral rendelkező nadrágját válassza.
Nem erre találták ki, jól néz ki, az a dolga.
Még pár pillanatig megengedte magának, hogy szórakozzon a szőke türelmetlenségén, majd lenyúlt és egy jól gyakorlott mozdulattal lehúzta a zipzárat.
- Kösz. - morogta Kibum, majd gyorsan lerántotta a nadrágot, hogy azzal vissza is hőköljön - Ez... - kezdte vörösödő fejjel - Spongyabobos alsó?!
- Fogd be! - ült fel Taemin fújtatva - Ma nem szándékoztam ilyesmit csinálni, úgyhogy kuss!
Kibum a röhögése közepette kis híján leborult az ágyról. Szerencsére Taemin időben észrevette, és elkapta a derekát, így támogatva vissza a matracra.
- Jó, bocs, bocs...! - nyögte ki Key, miután Taemin már percek óta az oldalát bökdöste, hogy magához térítse - Csak... meglepett. - törölte le a kicsordult könnycseppeket, közben eltávolítva Taemin mutatóujját a bordái közül.
- A helyedben befognám... - húzta fel szemöldökeit a másik, mire Kibum lenézett saját, már szintén nyitott farmerére, és ezzel torkán is akadt a nevetés.
- Ajándék volt! - dörrent rá a fültől fülig vigyorú Taeminre, belül folyamatosan szidva magát a mai alsó választása miatt - Mert... sokszor mondják, hogy olyan vagyok, mint egy Barbie...
Most Taeminen volt a sor, hogy nevetésben törjön ki.
- Na, akkor gyere ide, Barbie! - húzta ölébe a még mindig duzzogó Kibumot, újfent végigcsókolva a nyakán, hogy majd elérve a szájáig szenvedélyes csókban forrjanak össze.
Megfelejtkezve az iménti kis afférjukról, teljesen átadták magukat az érzésnek. Kibum Taemin nyakát simogatta és a hajába túrt, míg annak kezei a másik hátát simogatták, néha belemarkolva annak fenekébe.
A percekig tartó csókmaratont Taemin üzenetjelző hangja törte meg.
- Ilyen nincs... - húzodott el a levegő után kapkodó Key-től, hogy ránézzen a földön heverő telefonra, ami minden bizonnyal Kibum nadrággal történő küzdelme alatt eshetett ki. Mikor meglátta dinoszaurusz szerű hyungja nevét, azonnal visszatért Key nyakának kényeztetéséhez.
- Nem kéne megnézned...? - nyögött fel a díva az ölében.
- Nem... Már úgyis nyertem, nem érdekel, mit akarnak...
- Nyertél? - tolta el magától Key - Miben nyertél?
Taemin a kérdés után mindenhova nézett, csak Kibumra nem. Sosem volt erőssége a hazugság.
- Ugye nem? Te...? - nézett rá elkerekedett szemekkel Key - Fogadtál? Úristen! Te rám fogadtál!
Azzal azonnal neki is állt kimászni Taemin öléből, de ő szorosan a helyén tartotta, kényszerítve, hogy rá nézzen.
- Jaj, Cica, ne csináld... - könyörgött Kibumnak, de az meg se hallotta, továbbra is küzdött a szabadulásért.
- Engedj el! - kapálózott a bilincsként derekára tekert karok között - Engedj el, nem hallod?!
- Na, maradj... - nyafogott tovább Taemin - Ugyan már, már nem is érdekel a fogadás!
- Engem se, megtarthatom a dzsekim, szóval most eressz!
- Megtarthatod...?
Huppsz... 
- Na ne... - kezdte szélesedő vigyorral a fekete, Kibum vörösödő arcát figyelve - Te is fogadtál rám!
- Igen, de az más! - kezdett azonnal védekezésbe a díva.
- Tényleg? És mégis mennyiben más? - kuncogott Taemin.
- A dzsekimről volt szó! - vágta rá dühösen.
- Ó! Igen, ez máris megváltoztat mindent! - vigyorgott rá a fiú.
- Igen! Van fogalmad róla, milyen drága? És márkás, ráadásul Párizsban vettem! - magyarázta Kibum teljes beleéléssel - Eredeti bőr, a szélei kirakva szegecsekkel, és az egész...
- Pink...
- Igen, pink! - helyeselt azonnal, majd ledöbbenve nézett vissza Taeminre - Honnan tudtad?
- Ó, csak tippeltem. - vont vállat, közben jelentőségteljesen lenézve Kibum neonrózsaszín farmerére, ami alól kilátszott a szintén rózsaszín, flitterekkel díszített, Barbie logókkal ellátott boxer is.
- Nem minden cuccom rózsaszín. - sértődött meg azonnal.
- Nem is mondtam ilyet. - vigyorgott rá Taemin.
- Na, most már mehetünk, mindketten nyertünk, vegyünk könnyes búcsút és felejtsük el egymás nevetséges alsóit... - mondta Kibum, mire ismét elkezdett kihátrálni az ölelésből, de a másik megint csak nem engedte. - Most mi van?
- Nekem nem fogják elhinni, hogy tényleg elcsábítottalak, szóval... Talán kéne valami bizonyíték.
- Hát... Lehet, hogy nekem is... - mondta Kibum, mikor a másik ajkai már a nyakát szívogatták - De ki is csábított el kit?
Taemin csak belekuncogott a nyakába, tovább folytatva előbbi tevékenységét.
Belemerülve a bizonyítékgyártásba, Taemin kihámozta a másikat is a farmeréből, majd egy jelentőségteljes vigyorral eltávolította magukról a problémás alsókat is.
Mikor Key visszahelyezkedett az ölébe, ismét egymás szájára tapadva kezdték simogatni a másik testét.
- Hé... - húzódott el Kibum, belenézve a másik vágytól csillogó szemeibe - Nincs síkosítónk...
Erre Taemin egy pillanatra elgondolkodott, majd mikor tekintete oldalra tévedt, baljóslatú vigyor jelent meg az arcán.
Kibum szemöldökráncolva követte a tekintetét, majd szemei tágra nyíltak, mikor észrevette az ágy melletti polcon árválkodó pina coladas poharát.
- Ezt nem gondolhatod komolyan...!
- Miért? - nézett vissza rá Taemin levakarhatatlan vigyorral - Szerintem teljesen megfelel. - mondta, és már két ujját bele is mártotta az italba.
- Nem! Keressünk mást, biztos van itt valami, vagy a táskámban talán krém, vagy... ah! - szóáradatát beléfojtotta, mikor megérezte magában a másik ujjait.
Előre nézve Taemin perverz vigyorú arca fogadta. - Még mindig menni szeretnél valahova?
- Disznó... - nyögött fel, miközben mozgatni kezdte a csípőjét, hogy Taemint gyorsabb mozgásra késztesse.
- Hű! Te aztán gyorsan lazulsz... - nézett rá Taemin őszinte csodálattal.
- Tudom...
- Gyakran.. Gyakran csinálsz... ilyesmit? - igyekezett Taemin minél tapintatosabban feltenni a kérdést.
- Nem... Ha arra vagy kíváncsi, nem vagyok ribanc...
- Jó, bocsi... - csókolta meg Taemin, ujjait tovább mozgatva, amíg meg nem találta a másik legérzékenyebb pontját, amitől a háta ívbe feszült és hangosan kezdett nyögdécselni.
Annyira belemerült a másik arcának fürkészésébe, hogy azt is alig érzékelte, ahogy Kibum a vállának támaszkodva eldöntötte az ágyon. Kábulatából az rántotta ki, mikor a mellkasán nedvességet érzett, ami lassan lejjebb folyt a hasára is.
- Hoppá... - vigyorgott rá Kibum, és ő azonnal megértett mindent, mikor meglátta a díva kezében tartott már szinte teljesen üres poharat.
Key ugyanazzal a vigyorral az arcán lehajolt, és a lehető leglassabban elkezdte lenyalogatni a ráöntött koktélt. Taemin sóhajtozni kezdett, ahogy a díva ajkai végigtáncoltak az alkohol borította felsőtestén. Közben ő sem hagyta abba az ujjazást, egyre gyorsabban mozgatta őket, amitől Key belenyögött a bőrébe.
Mikor Key már az összes pina coladat lenyalta, Taemin is visszahúzta a kezét, amire Kibum csalódottan nyögött fel. De nem sokáig maradt tétlen, ahogy több mozgásteret kapott, célbavette a másik alhasát.
Újra csigalassúsággal kezdte nyalogatni és harpdálni, ezzel előcsalva a sóhajokat és nyögéseket a fiúból. Szándékosan kerülte a másik figyelemreméltó izgalmát, ami pár centire volt csak az arcától.
- Ne szórakozz már... - morogta Taemin összeszorított állkapoccsal, mire egy pimasz vigyort kapott.
Végül már Key sem bírta tovább, fejét oldalra hajtva nyalt végig a másik hosszán, majd nyelvét köré fonva kezdte a fejét fel-le mozgatni.
Taemin egy hördüléssel belemarkolt a hajába, ezzel irányítva magát még mélyebbre a díva szájának hívogató melegébe.
Key rendkívül hálás volt, amiért sosem öklendezett ilyen tevékenységek közben, mert most, hogy jobban meg tudta nézni, a fiúnak volt mit a tejbe aprítania. Talán még sosem látott ekkorával rendelkező pasit, és erre a gondolatra a gyomra tótágast állt. Alig várta, hogy végre magában érezhesse.
Felnézett az alatta fekvőre, abban a reményben, hogy talán ő is így gondolja már.
Ahogy találkozott a tekintetük, Taemin is megérthette, mit szeretne, mert hajánál fogva lerántotta magáról és egy mozdulattal maga alá gyűrve kezdte csókolni.
Kibum lábai szétnyíltak, helyet adva Taeminnek, aki azonnal befészkelte magát közéjük.
- Kész vagy? - lihegett a fiú, ahogy teljesen elködösült szemekkel nézett le rá.
Megszólalni nem volt ereje, csak bólintott és Taemin nyaka köré fonta karjait, hogy egy újabb csókba vonja.
Belenyögtek egymás szájába, mikor megérezte magában a másik hosszát.
Taemin várt pár másodpercet, amíg sejtései szerint Kibum hozzászokott az érzéshez, aztán lassan mozogni kezdett benne.
Percekkel később még mindig ebben a lassú tempóban mozogtak együtt, ami Key-nek már nem volt elég.
- Mozogj már, mindjárt elalszom! - szólt rá, mire Taemin lenyúlt, hogy a lábait a dereka köré csavarja, majd azonnal olyan gyorsan kezdett mozogni, amennyire tőle telt.
Nyögéseik és sóhajaik elvesztek a szoba sötét homályában. Kibum ujjai végigszántották a másik hátát, mikor az a kulcscsontját kezdte nyalogatni és harapdálni.
Mikor Taemin ismét eltalálta Key legérzékenyebb pontját, érezte a díva körmeit belevájni a vállába, miközben felkiáltott. Taemin továbbra is ebben a szögben folytatta a lökéseket, ezzel újabb és újabb sikolyokat kicsalva Kibumból.
Mikor megérezte Key lábait remegni a dereka körül, és a saját gyomrában is feltűnt az ismerős melegség, fél kézzel maguk közé nyúlt, hogy elősegítse a másik élvezetét.
Kibum egyre szorosabban kapaszkodott a fiúba, egyre hangosabban kiáltozva, majd hatalmas erővel érte el az orgazmus. Izmai összerándultak ezzel magával rántva a másikat is a gyönyörbe.
Taemin nyögve borult a díva mellkasára, aki továbbra is átkarolta a vállát. Lihegve igyekeztek oxigénhez jutni, amit nem segített elő, hogy egy pillanatra sem szakadtak el egymás ajkaitól, de nem zavarta őket. Ki akar ilyenkor lélegezni?
Végül Taemin erőt vett magán, a könykére támaszkodott és óvatosan kihúzódott Kibumból, majd mellé borult, így húzva ismét magához.
Percekig feküdtek még csendben az elcsendesedett, párás szobában, mikor Key az órára nézve megszólalt.
- Éjfél van. Már teljesen én nyertem! - kuncogott és közelebb bújt a fiúhoz.
- Már megtarthatod a pink dzsekidet... - kezdte simogatni Kibum karját - Úgyis kár lenne érte, megy a Barbie-s boxeredhez.
- Yah! - csapott a mellkasára Key sértődötten, mire Taemin csak nevetett - Kuss legyen, Spongyabob!
- Nem tudom, melyik a jobb... - vigyorgott tovább.
- És te mit nyertél? - nézett fel rá kíváncsian Kibum.
- Hmm... Két dolgot. - bólintott leginkább magának Taemin, ahogy tovább cirógatta Key hátát - Egyrészt, egy hónapig nem viszem ki a szemetet és nem mosogatok...
- Pff... Ja, ez aztán megérte! - forgatta a szemeit Kibum - És a másik?
Taemin vigyorogva nézett le rá, és egy csókot lehelt az ajkaira. - Te...
- Jaj, te... - vörösödött el - Már akkor se mosod le magadról ezt a nagyképűséget, amit egész este mutattál...
- Nem is kell, majd te lenyalod rólam. - vigyorgott tovább Taemin, mire Kibum arca visszatért a bloody mary színhez.
- Idióta... - morogta ahogy elrejtette arcát a még mindig hangosan nevető Taemin nyakába.

*

Mikor visszaértek a klubba, már sokkal nagyobb tömeg fogadta őket, mint legutóbb.
- Na, én megyek... - állt meg Key, mire Taemin felé fordult - Ott vannak a barátaim annál a...
- Hol? - lépett mellé Taemin.
- Ott voltak. - mutatott az asztaluk felé, ahol már egy pár ücsörgött.
- Az enyémek ott vannak... - akadt el Taemin is - Ott voltak.
- Hova tűntek...? - kezdett nézelődni Kibum.
- Kizárt, hogy elmentek, egy hétre elegendő piát halmoztak fel az asztalon.
- Engem meg nem hagynának itt, főleg, hogy Kevin pályázik a dzsekimre...
- Már megint a dzseki. - nevetett fel Taemin.
- Jó, de Onew hyung tényleg nem hagyna itt. - bökte oldalba Kibum.
- Tényleg... - fordult felé a másik - Hány éves vagy?
- Huszonhárom. Te? - Taeminnek fintor ült ki az arcára.
- Huszonegy... - Key kárörvendően felnevetett.
- Kis dongsaeng!
- Vén hyung! - vágott vissza a fiú - Tényleg muszáj formálisnak lennem...?
- Nem. - mosolygott rá Kibum.
Hirtelen Taemin mosolya lehervadt, mikor a tekintete megakadt a klub közepén.
- Megvannak, de... azok kik? - nyújtogatta tovább a nyakát, hogy átlásson a táncolókon.
Kibum is követte a tekintetét, aztán az állát a földről kellett felkaparnia.
- A colos, a törpe, meg a szőke csaj a te haverjaid? - kérdezte nagy szemeket meresztve.
- Mi? - fordult felé röhögve Taemin - Ren nem lány...
- Ren? A szőke? Fiú?! - nézett rá tátott szájjal, mire Taemin még inkább nevetett.
- Igen...
- Én azt hittem... Én... Te jó ég! Szebb mint én! - fakadt ki.
- Nem, messze nem olyan szép, mint te... - kuncogott Taemin.
- Na... - váltott témát vöröslő fejjel Key - A haverjaiddal ott vannak az enyémek...
- Tényleg? - nézett vissza az asztal felé Taemin - Honnan ismerik egymást?
- Nem tudom, de kiderítjük! - azzal kézen is ragadta Taemint és átvonszolta a táncolókon.
Mikor megálltak az asztal mellett, öt vigyorgó fej fogadta őket.
- Na, milyen volt az estétek? - nézett fel a dínó.
- Ti meg honnan ismeritek egymást? - nézett végig rajtuk Key.
- Jonghyun!
- Ren!
- Minho!
- Kevin!
- Onew!
Folytatták le a bemutatkozást kézfeltétellel tarkítva.
- Onew az unokatestvérem. - szólalt meg vigyorogva Jonghyun.
- Megbeszéltük, hogy ma este itt találkozunk. - mondta Onew.
- De, akkor... Miért..? - kérdezte Taemin teljesen összezavarodva.
- Hogy miért nem az elején találkoztunk? - kérdezett Minho, mire Kibum és Taemin összhangban bólintottak.
- Azért, Tae, mert te egész ideúton és reggel óta azon hisztiztél, hogy nincs senkid... - kezdte Jonghyun.
- Neked meg, Key, egy kapcsolatod se jön össze, senkivel nem maradsz meg... - folytatta Onew.
- Hogy miért? - tette fel a nagy kérdést Minho és Ren.
- MERT MINDKETTEN ELVISELHETETLENEK VAGYTOK! - szólaltak meg egyszerre mind az öten.
- Tehát, mikor az este részleteit beszéltük meg, szóba kerültetek, és rájöttünk, hogy ha titeket összeeresztünk, talán nem lesz olyan katasztrófa a vége, mint a többi kapcsolatotoknak. - magyarázott Onew.
- Ezt az egész fogadásosdit ti találtátok ki? - kérdezte elképedve Kibum.
- Igen! - válaszolták büszkén.
- És mivel Tae ősztől úgyis ide jár majd egyetemre... Megoldható, hogy ne csak egyéjszakás kaland legyen a dologból. - mutatott rá Minho.
- Köcsögök... - kommentálta Taemin leülve a Ren melletti székre, Kibumot is lehúzva maga mellé.
- Nagyon szívesen! - vigyorgott rá Jonghyun.
- Azért, a dzsekit igazán nekem ajándékozhatnád köszönetképp... - szólalt meg Kevin a lehető legbájosabb mosolyát villantva Key-re, közben jelentőségteljesen bólintgatva az összekulcsolt kezeikre.
- Álmodozz csak, Kevin... - mosolygott vissza hasonlóan.
- Az a dzseki kell neki. - szólt közbe Taemin is - Egyedül az illik a Bar...
Mielőtt tovább mondhatta volna, Kibum vörös fejjel a szájára tapasztotta a kezét.
- Key, ma egyre többször látlak vörösben. - vigyorgott Kevin - Ez az új divat...?
- Ó, ti még nem láttátok a felét sem. - jegyezte meg Taemin vigyorogva, mire mindenki nevetni kezdett, Kibumot kivéve.
- Ja, gondoltam... - röhögött Jonghyun - Szép a nyakad, Key!
Ezek után mindenki túltette magát a témán, és már a másnapi estét kezdték megtervezni, közben azon is agyalva, ők honnan szedjenek össze maguknak valakit, ami elől Kevin és Onew csendben kihátráltak.
- Kibum... - súgta oda Taemin.
- Hm?
- Megkaphatom a számodat? - vigyorodott el, ahogy Key kezébe csúsztatta a telefonját.
- Igen... - kezdte Kibum, miközben neki is vigyor kúszott az arcára - De kérek cserébe egy pohár pina coladat!

1 megjegyzés:

  1. Úristeeen!!!! Hát ez csodás volt :d Minden mozzanat, leírás, párbeszéd, cselekmény, történetvezetés, minden fantasztikus volt. Gratulálok!! Nagyon ügyes vagy. Látom, hogy csak 2 ficced van kint, és Könyörgök neked, ez ne legyen így, minél több ehhez hasónló ficcet akarok még, és ugyanilyen jókat. :D Tényleg csak gratulálni tudok a tehetséged miatt :D

    VálaszTörlés